Sikolybuborékok

Az éjben reszketek fogvacogva

Nem tartozom sehová, senkihez

Csak futok, merev, hideg vas-indulattal

Fejjel az ismeretlen messzinek

Vad dühvel, keserű fájdalommal

Ércet zúzó tülkölő füst alatt

Nem lassítok még egy pillanatra sem

Mert akkor talán kellenék valakinek

Akkor talán megállna valaki megpillantva némán

Elindulna felém és értem

De én veszett haraggal űzöm a világot

S menekülök képzelt üldözők előtt

Egyre sebesebben, vadabbul, féktelenül

Míg csak a magány rázkódó mámora lüktet

És szétfeszíti a vasbetont is

De a szívemen akkor sem puhít

Jégvirágot sem karcolhatsz belé

Elnyeli a meleget és a fényt

Kihűti, elsötétíti, elfojtja levegő nélkül.

Rőzséből gyúlt máglya a szerelem

Messze tündöklőn elérhetetlen

S karjaidban szertefoszlik kínzó valósága

Nem tudom, kihez intézném vágyó szavaim

Eltévedt visszhangjuk holtan csapódik az erdei porba

Nem mondták meg kifelé szálltak

Aki meghallotta, azt mondta, nem neki szól

Aki szívhez kapta, nem adtam mégsem neki

Most nincs körülöttem közeg, melyen a szó

Tovavibrálna üzenetként

Gyertya mellett ülök a semmi sötétjén

Csak a gyertya fénye és melege éltet

Csak árnyékom kígyózik a porban

És a láng lengedez éltetőn pulzálva

Miközben fogy benne a kanóc

Ujjamat égeti a viasz

Lassan feketévé ringat a jéghideg éjszaka minket

Már nem várom, hogy élet rezdüljön az éjbe

Lehunyom szemem és érzem a fényt és a meleget

Ereimben lüktet a vér, zúg

S békés csenddé csitít el mindent.

Érzem, ahogy testemben még vajúdik az erő

Gyöngén áramlik csobogó sodrással a vérem

Elhalkul az árnnyá végtelenült tér is

Egyedül lettem a minden

Gyöngéden zárja be szirmát

Holdfény simogatja a kelyhet

Földanya, Holdanya ringat

Szélfiú őrzi a kertet

És a csillagok most is ragyognak

Hívón izzanak messze az égen

Időn és létezésen túl

Ontják fényüket a sötétségbe

Magányosan izzanak a sötét térben

Borzolja őket a hideg valótlan

Csak rezegnek tova minden irányba

Hírül vinni a hideg sötétnek

Hogy valahol létezik meleg, fény és élet.

Ezüstös nyakékként ragyognak az éj

Finom halovány nyakán